Simon Anita 2021. június 1. napjától az Alteo fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyetteseként folytatja munkáját. Emellett Luczay Péter, aki eddig termelés- és kockázat menedzsmentért felelős vezérigazgató-helyettes pozíciót töltött be termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes státuszban folytatja munkáját, szintén holnaptól.
A vállalati szférában és a befektetői berkekben egy teljesen más szemlélet kezdi átalakítani a magyar piacokat, a hosszú távú kockázatokban a fenntarthatósági szempontok is beszivárogtak, sőt szinte lavinaszerűen változtatják meg a piaci szereplők mindennapi döntéseit, és a következő évekre szóló vállalásait. Egy interjúsorozat keretében a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatokat kérdeztük meg a fenntarthatósági jelentéseikről és arról, hogy hozzájuk hogyan, és mikor robbant be az ESG világa. A Wizz Air állásfoglalása után, Pandi Zoltán, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatok vezetője beszélt a telekommunikációs iparág és az ESG egymást támogató kapcsolatáról.
A zöldkötvény-kibocsátási gyakorlatokról volt szó a HuGBC legutóbbi Green Talk beszélgetésén. Jelenleg négy ingatlanfejlesztő és egy termelő vállalat van, akik éltek az MNB által indított Növekedési Kötvényprogram (NKP) "zöld" lehetőségével, közülük ketten részletekbe menően számoltak be arról, hogy milyen feladataik, fenntarthatósági vállalásaik voltak, és vannak jelenleg is. Sőt, még az is kiderült, hogy milyen költséggel lehet kalkulálni egy zöldkötvény-kibocsátás lebonyolítása során, és melyek a kezdő lépések, amik nélkül nem érdemes belevágni a folyamatba.
Át kell állnunk arra a működésre, hogy a nagy termelőegységeket megtartva nagyon sok kis termelőt is a hálózatba kapcsoljunk – mondta Biczók András. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az áram-autópályákról, arról, hogy miért jelent feladatot az ország energiaellátásában akár egy téves időjárás-előrejelzés is, és hogy miként is szakadt ketté átmenetileg, néhány órára Európa energiaellátása egyetlen apró hiba miatt januárban
Amellett, hogy feketén-fehéren kiderült: a jelenlegi kedvező szaldó elszámolást az eddig sokak által véltnél (és reméltnél) szigorúbb feltételekkel vezetik ki az otthonfelújítási támogatással létesülő új lakossági napelemes rendszerek esetében, az is világossá vált, a változás a vissza nem térítendő állami támogatásból a vállalkozások által megvalósított háztartási méretű (azaz az 50 kW-ot nem meghaladó teljesítményű) naperőművekre is vonatkozik.
Lezajlott az MVM Edison nevű startup versenyének döntője, amelyen nyolc döntős csapat versenyzett több tízmilliós befektetésért. A versenyre rekord számú, több mint 260 pályamunka érkezett idén. Az „ötlet fázis” kategóriájának győztese egy autózás helyett kerékpározásra ösztönző applikáció, míg az „érettebb fázis” kategóriájának nyertese egy ipari validációs tesztek „Airbnb-jeként” szolgáló platform lett.
Nagyon kell sietnie a napelemes rendszer telepítésével annak, aki valamilyen állami támogatásból (EU-pályázat, Otthonteremtési támogatás) valósítja meg az ingatlanán a napelemes beruházást, mert június 30-ig üzembe kell azt helyeznie ahhoz, hogy még a szaldó elszámolást választhassa, ezután ugyanis már csak a bruttó elszámolást választhatja. Ha viszont tisztán önerőből valósítja meg valaki a fejlesztést, akkor még van ideje, ugyanis 2023. december 31-ig lehet szerződni szaldó elszámolásban az áramhálózati cégekkel - rögzítette pénteki tájékoztatásában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Miközben átadta Közép-Európa legnagyobb naperőművét Kaposváron, azt jelentette be Palkovics László innovációs és technológia miniszter, hogy legkésőbb július végéig kiírják az uniós helyreállítási terv keretében azt a hatalmas, 159 milliárd forintos lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, ami 35 ezer háztartásnak 3-4 millió forintnyi ingyenpénzt jelent, hiszen 100%-os támogatás mellett tudják majd elvégezni a beruházásokat. Fontos, hogy ez a pályázat kizárólag az országos átlagjövedelem alatt élő családoknak szól majd, mert elsősorban az energiaszegénységnek leginkább kitett kört célozzák vele, akik sokszor szilárd tüzelőanyaggal fűtenek és ezért nagyon rossz a levegő is, de közben lesz még idén a lakosságnak másik uniós napelemes-megújuló energiás pályázat is. És a cégeknek is lesz majd új uniós forrás megújuló beruházásokra.
Az Európai Unió tagállamai még tavaly decemberben állapodtak meg abban, hogy szigorítani kell a 2030-as klímacélokon. Az Európai Bizottság pedig júliusban tesz majd javaslatot a jelenleg érvényben lévő szabályozás módosítására, amely konkrétabban is meghatározza majd, hogy hogyan kell elérni az új célkitűzéseket. Ez különösen annak fényében fontos, hogy attól függően, hogy a klímacélok eléréséhez milyen intézkedéseket tesz az unió, alaposan megemelkedhetnek a fűtési költségek és az üzemanyagárak is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kvóta kereskedelmet többek között a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra is, ami akár masszív áremelkedésekhez is vezethet a következő években az egyes tagállamokban. Lengyelországban például akár közel 200 százalékkal megemelkedhet a szénnel való fűtés költsége, míg Németországban és Franciaországban több mint 30 százalékkal drágulhatnak az üzemanyagok a kvótarendszer bevezetése következtében. Érdemesebb lehetne tehát a fűtés és a közúti közlekedés esetében is alternatív megoldásokat megvalósítani, derül ki a Cambridge Econometrics friss tanulmányából.
A főváros zöldinfrastruktúrájához kapcsolódó fejlesztések egyik fő célkitűzése, hogy 2030-ra 226 hektárral több zöldfelület legyen Budapesten, melynek kapcsán kiemelt szerepet kap a Duna-menti területek komplex rehabilitációja is. Ennek példája lehet a XIII. kerületi Foka-öböl, ahol az egykori ipari terület mára az otthon és a kikapcsolódás helyszíne lett és ahol számos lakóingatlan-fejlesztés zajlik.
A Budapesti Értéktőzsde oldalán közölte az információt a SunDell Estate.
Megvalósítási szakaszába lépett a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) Akvamarin projektje, amelynek célja a többletáram hidrogénné alakítása, abban tárolása, és a hidrogén más használati módjainak vizsgálata.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra hívta fel a figyelmet friss tanulmányában, amelyről mi is beszámoltunk részletesen, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében radikális változtatásokra lenne szükség. Többek között már most abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és az új szénbányák nyitását, a gázkazánok értékesítését pedig be kellene tiltani 2025-től. A radikálisnak mondható javaslatokat felemás fogadtatásban részesítették a világ vezető hatalmai.
Az Európai Bizottság kiterjesztené szén-dioxid kibocsátási kereskedelmi rendszerét az lakóépületekre és a közlekedésre, ezzel párhuzamosan pedig azonnali kompenzációt vezetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcs második munkanapját záró sajtókonferencián.
Az igény arra, hogy az épületek „zöldek” legyenek már rég megérkezett a befektetők, az épület használók részéről. A kötelezettségek is életbe lépnek arra vonatkozóan, hogy a fejlesztések fenntartható irányba menjenek, akár az épületenergetikai követelményrendszer szigorodására, akár a projekteket finanszírozó bankok beszámolási kötelezettségére gondolunk. De vajon mitől lesz az, és mit jelent, hogy „zöld” egy ingatlan?
Egyáltalán nem volt felkészülve a hazai napenergia-termelő szektor a villamosenergia-rendszer kiegyenlítéséhez kapcsolódó költségeik megugrására. Iparági vélemények szerint ha a költségemelkedés tartósnak bizonyul, a termelők számára kigazdálkodhatatlan lesz, meggátolhatja újabb naperőművi befektetések megvalósítását, de legalábbis drasztikusan megemelheti a magyarországi napenergia-termelés költségét.
Számos kormányzat kötelezte már el magát a klímasemlegesség elérése mellett, ami biztató jel, ugyanakkor a szavak mellett tettekre is szükség van. Ugyan első ránézésre még rettentően távolinak tűnik a sokak által 2050-re vállalt zéró kibocsátás elérésének időpontja, pedig valójában az a helyzet, hogy már most is radikális változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezt elérjük. Már ma abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és szénbányákat sem lenne szabad nyitni. A gázkazánok értékesítését 2025-től, míg a belsőégésű motorral működő járművekét 2035-től be kellene tiltani. Emellett soha nem látott mértékben lenne szükséges javítani az energiahatékonyságon, a megújulóknak és az elektromos autóknak pedig át kellene venniük a világuralmat 2050-ig. Fontos szerep jutna a hőszivattyúknak, a technológiai innovációknak és az infrastrukturális beruházásoknak is. Ráadásul mindez kevés a drasztikus mértékű klímaváltozás elkerüléséhez, ha nem párosul megfelelő nemzetközi együttműködéssel és finanszírozási háttérrel - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség friss tanulmányából, amelynek fókusza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez vezető út.
A koronavírus-járvány okozta helyzet áttekintése, a járvány idején az unión belüli szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós dokumentum bevezetése, valamint az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok állnak a hétfőn kezdődő uniós csúcstalálkozó középpontjában.
A C&A 2021 őszén nyitja meg textilipari innovációs gyárát (C&A FIT) a németországi Mönchengladbachban. A legújabb technológia alkalmazásával, az új telephelyen a farmergyártásra összpontosítanak - szerepel a cég közleményében.
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
